Videós és történetmesélő

Mindig is érdekelt a mozgókép világa. Nem csupán a technika, nem csupán a kamera mögötti pozíció, hanem az a lehetőség, hogy átadhatok valamit abból, amit én láttam és átéltem.

Nem volt egy konkrét pillanat, amikor eldöntöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Egyszerűen természetes volt. A mozgókép számomra nem eszköz, hanem nyelv.

A kezdetek: zene, ritmus, történet

Az első munkáim között videoklipek szerepeltek. Itt szerettem meg igazán a zenére vágást, a ritmus építését és azt, hogyan lehet képekkel történetet mesélni. A vágás számomra nem utómunka. A vágás maga a film szíve.

Azóta több száz eseményt, rendezvényt és esküvőt rögzítettem. Dolgozhattam együtt Ronaldinho-val, aki kifejezetten nagyra értékelte a munkámat. Részt vettem olyan projektekben is, amelyek a Albert II of Monaco környezetében zajlottak, valamint jelen lehettem a Burundi és a Democratic Republic of the Congo közötti békekötés dokumentálásánál is.

Ezek nem csupán referenciák. Ezek felelősséggel járó pillanatok voltak.

A módszer:  fejben kész film

Az évek alatt kialakítottam egy saját munkamódszert.

A filmet már a forgatás előtt fejben összerakom. Forgatás közben tudatosan építem az idővonalat. Tudom, melyik jelenet hova kerül, milyen ívet fog követni a történet. Mire leülök vágni, a teljes film már bennem él.

Az utómunka nálam nem keresgélés. Nem próbálgatás. Tudatos építkezés azokból a képekből, amelyeket előre megkomponáltam.

Ez a rendszer napokat, heteket, órákat takarít meg. De ami ennél fontosabb: fókuszt ad.

Lehet, hogy más is dolgozik így. Nekem sikerült ezt a módszert magas szintre fejlesztenem.

Hogyan dolgozom?

Három szóval:

Gyorsaság. Történet. Átélés.

Nyugodt jelenléttel dolgozom. Nem a figyelem középpontjában állok, hanem a háttérben. Inkább megfigyelő vagyok, mint szereplő.

Szeretek tervezni, de tudok improvizálni. A kettő együtt adja az egyensúlyt.

Egy dolgot viszont soha nem engedek meg:

nem készülhet olyan film, aminek nincs története.

Esküvők és a reklámfilmek

A videoklipek után természetes módon érkeztek az esküvők és a reklámfilmek.

Az esküvőkben a történet fogott meg igazán. Az, hogy minden párnak saját világa van, saját dinamikája, saját ritmusa. Itt minden kreatív szemléletemet bele tudom tenni a filmbe. A vágás számomra ilyenkor nem munka, hanem élmény. Mosolyogva ülök le az anyag elé, mert tudom, hogy valódi, megismételhetetlen pillanatokból építhetek történetet.

A reklámfilmek egészen más energiát hoznak. Ott minden projekt új ízlelés, új gondolkodás, új koncepció. Stratégia és kreativitás találkozása. Mindig ki kell találni valamit, ami még nem volt. Valamit, ami megragadja a figyelmet és mégis letisztult marad.

Az egyik a történet miatt különleges.

A másik az ötlet miatt izgalmas.

Mindkettőben ugyanaz a cél: tudatosan felépített, erős vizuális élményt adni. 

A maximalizmus

Nincs olyan rendezvény vagy projekt, ami után teljesen elégedett lennék. Mindig találok egy részletet, amit lehetett volna még pontosabban, még tisztábban, még erősebben megoldani.

Ez nem elégedetlenség. Ez fejlődés.

Mit szeretnék, hogy mondjanak rólam?

„Ott volt. Tudjuk, hogy ott volt. De nem láttuk.

És mégis minden fontos pillanat benne van a filmben.”

Ez számomra a legnagyobb elismerés.